Madárlesen

A Ráckevei Dunaág természetei értékei

Az úszólápoknak feltűnően gazdag a moha flórája, így több helyütt tőzegmohafajok is megtalálhatóak rajtuk. Az orchideák  közül a hússzínújas kosbor és a  mocsári nőszőfű érdemelnek említést. Az ingólápokat gyakran tőzegpáfrány telepek szegélyezik. Itt előfordulhat a ritka reliktum fajnak minősülő lápi csalán is.

Egyes területeken nem valódi úszólápot, hanem úszógyepet is megfigyelhetünk. Ezek valójában vízbe dőlt nádszálak,  harmatkása szálak  levélhónalji rügyeinek kihajtásával, vagy a vízi növényzet rizómáinak a víz fölé növésével jön létre. Más részeken az úszóláp tavacskákban tündérrózsa, sulyom, hínár díszlik. Az úszólápoknak igen fontos szerepük van a vízminőség alakításában. A vízben lévő tápanyagokat felveszik, de nem juttatják vissza a vízi életközösségbe, hanem tőzeg formájában geológiai időkre elraktározzák.

Az úszólápok ritka, védett állatfajoknak is menedéket nyújtanak. Ezek közül a teljesség igénye nélkül a halak közül a réti csík és a lápi póc emelhető ki.

A Duna-ág gazdag hüllőállománnyal is rendelkezik. Szinte mindenütt előfordul, de félénksége
miatt nem gyakran látható a mocsári teknős , kuruttyolásáról már messziről megismerni a kecskebékát  A madarak közül mindenképpen említésre méltó a bölömbika, a szürke-és törpe gém, rendszeresen megtalálhatjuk a különböző réceféléket, a vöcsköt, a pettyes vízicsibét, óa jégmadarat és a harist is. A Duna-ág gerinctelen élővilága is rendkívül változatos és fajgazdag, számos ritka kérész faj, tegzesek, vízi atkák találhatóak itt.

A jelenlegi Ráckevei (Soroksári) Dunára jellemző, hogy a budapesti, illetve a fővároshoz közeli szakaszon az áramló víz nagy mennyiségű iszapot rak le, amelynek révén kialakuló anaerob folyamatok kedvezőtlen hatással vannak vízi gerinces és gerinctelen élővilágra. Dunaharasztitól délre a part növényzettel való borítottsága nagyobb, ennek a víz tisztulásában nagy szerepe van.

E szakasztól déli irányba ugrásszerűen megnő a vízi élőlények (csigák, kagylók, rákok, halak) száma. A középső és a déli területeken a víz természetes mederben folyik, a folyó mélysége és szélessége jelentős mértékben növekszik. A parti régió erősen tagolttá válik, részint hókonyok, részint a főmederhez csatlakozó holtágak, mellékágak, révén. A vizet kísérő  vegetáció kiszélesedik, a nádas-gyékényes növényzetbe láprétek, puha – és keményfa ligetek ékelődnek.

Az előzőekből jól kitűnik, hogy a Ráckevei (Soroksári) Dunának mind zoológiai, mind botanikai, mind tájképi szempontból európai léptékben is igen jelentős értékei vannak. A Duna-ág legértékeseb, természetvédelmi oltalom alatt is álló területeit az alábbiakban felsorolt folyamkilométer szelvényei között találhatjuk meg: